Az öngyilkos dala

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

Egy pillanat. És eltökéltkedvvel lógok. Csak a kötéltne vágja el a kés.Hisz multkor is mint új elembenfürödten a halálban ésa végtelen zúgott belemben.

Ide nyujtjátok a kanálnyikis életet.De engemet már a halál hí,engedjetek.

Tudom, hogy életünk az ékés a világ tele fazék,de nem megy a vérembe már,csak a fejembe száll.

Ha szereti is némelyik,engem halálra émelyít,Most ezer évig nem kell életés szigorú diétán élek.