Szerenád (Ó, bíbor ajkú...)

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

Ó, bíbor ajkú égitest!Ó, hold, te arany homlokú!Serkenj délszakról és vezesda kedvesem a szűk uton,kis lába megbotol, tudom,setét a lanka és odú!Ó, bíbor ajkú égitest!Ó, hold, te arany homlokú!

Ó, tengeren küzdő hajó!Fehér vitorla, mely inog,hozd révbe őt nekem, hahó!Szállok, futok, megyek velea szép ibolyás völgybe le,hol nyílnak sárga nárciszok!Ó, tengeren küzdő hajó!Fehér vitorla, mely inog!

Ó, csattogó, búgó madár!Madár, mely a kis ágra ül!Zengjen torkodból dallam-ár!Ő fölfigyel a nyoszolyán,fejét emeli tétován,s egyszerre énhozzám repül!Ó, csattogó, búgó madár!Madár, mely a kis ágra ül!

Ó, csöndbe hintáló virág!Hóajkú édes, kis szirom!Hajolj felé a légen át!Halj meg hajában epedőn,halj meg ruháján, a redőn,hervadj szívén, fényes siron.Ó, csöndbe hintáló virág!Hóajkú édes, kis szirom!