Lóháton alva

Kocsmánk felé poroszkáltunk, nyugodtan,szememre köd szállt és elszundítottam.Lógott az ostor jobbkezembe lengőn,a balkezembe meglazult a gyeplőm.Fölébredek. Hol járunk? Az inas szól:"Száz lépést sem tettünk, mióta alszol".Test és lélek helyet cserélt repesve,sebes lassúra vált, lassú sebesre,mert míg álmomba vitt tovább lovam,úgy rémlett, millió év elrohan!A bölcs szavát most méginkább csodálom:"Száz év olyan, akár egy percnyi álom".