Csókos világ

Kosztolányi Dezső (1885–1936)

Csókolja az árat a lágyan-enyelgőhullám-bodorító reggeli szellő,csókolja a nap sugaras tüze hőenaz üszkösödő felhőt lemenőben.

Ha szívet akarsz s tüzes ágyon epekszel,alázd meg a dölyföd, a gőgöd ezerszer,lehajlik a rét is a drága folyóra,hogy tiszta vizét csókkal teleszórja.