Szerenád (Zöldelt a...)

Zöldelt a lomb, a kikelet,rigó futyölt fönn és alant!Fényárba vártam tévetegsohase-volt szerelmemet.Ó, aranyos szárnyú galamb!

Piros, fehér rózsák közöttrigó futyölt fönn és alant!Itt vontam a szivemhöz őt,lelkem gyönyörbe öltözött.Ó, aranyos szárnyú galamb!

Almák sárgultak, mint a tűz,rigó futyölt fönn és alant!Ó, szerelem, te méla, szűz,mely rózsát, vágyat összefűz.Ó, aranyos szárnyú galamb!

Hó föd be mindent idelenn,sír a rigó fönn és alant!Meghalt szerelmem: kedvesemlábánál fekszik csendesenegy tört szárnyú, szegény galamb ─vérét a bús föld issza be ─édes galamb, szállj vissza te!