Fegyvert fogok a hazámért

Vitkovics Mihály (1778–1829)

Fegyvert fogok a hazámért,Hadd onthassam a török vért.Hozok haza ezüstórát,Ezüst kardot, szép pántlikát.De hogy hagyjam a falumat,Benne az én galambomat.Sírna, rína, hej utánam,Meglehet, hogy meg is bánnám.Itt maradok a faluba’Veled játszom a pitvarba’.Csókolj meg hát, édes rózsám!Megvetettem érted Hazám.De te, látom, búsan tekintsz,S fegyvert fogni szemeddel intsz.Mert szereted a katonát,Köpönyeges királyfiját.Köszönöm a jó tudományt,Édes rózsám, Isten hozzád!Fegyvert fogok a Hazámért,Majd kiontom a török vért.Sokat vágok le közülök.Ha elesem, rájuk dülök,Mint arató a kévékre,Méltó leszek könnycseppedre.