A Holdhoz

Hold, mit láttál a Föld felett,hisz rég vagy ott,s agg arcod nem mától ragyog?"Ó, láttam ezt és azt sokat,édest, nagyots irtóztatót is, rémeset,én, elhagyott."

Hold, min tűnődtél egyre, mondd,a végtelenmagányba, fönn a kék egen?"Tűnődtem a forgó időn,vad képeken,élő s halott, ájult és bolond,bús népeken."

Hold, ámultál-e valaha,hogy mint titok,ködpára-fátylad borított?"Ámultam én bizony, midőnhozzám szitok,jaj, bú, az emberek zaja,fölordított."

Hold, mit hiszel, ég szelleme,reánk mi vár?Az Élet jó-e vagy sivár?"Ó, azt hiszem, rossz színdarab,pörgetni kár,Istennek is be kellenefejezni már."